E.-nek

 Hogy szívtelen volnék?

Na, azt nem hiszem-

egyszer nagyon nehéz volt,

és úgy gondoltam, elviszem újra-

hasznosítani, ez most a trend

arra is kíváncsi voltam, hogy

mennyit adnak érte, a bevizsgáló

szervnél azt mondták, ezt nem

vehetik be, nem EU-szabvány,

túl nagy. Hogy kínai gyártmány-e

azt kérdezték; a kopásokra mutattam

és úgy mondtam: nem hiszem, látják,

már rég szétment volna itt és itt.

Csak csóválták a fejüket, majd abban

állapodtak meg, hogy nem ezen a bolygón

készült, ELUTASÍTVA

nyomták a még dobogó cuccra.

Így vagyok megint itt előtted

látod, ezt is azért meséltem el neked,

mert nem evilági a szeretet, ami

ujjamat újra és újra kapucsengőd

gombjára vezérli

 

Nem evilági a csend sem, amivel fogadsz,

nyakláncodon az üveggyöngyök

bolygók álltak közénk

ha így van, hát fogom a csomagot,

amit neked akartam adni

és hagyom, hogy a kutyák megegyék

hátha szívtelenül

még újra kellenék

 

Fotó: Visy Dóri

Szólj hozzá!

Címkék: vers új

A bejegyzés trackback címe:

https://mataykata.blog.hu/api/trackback/id/tr301943609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása